A Gyapjas testvérek Balázs és Zsombor 24. helyen végeztek a Monacóban a május közepén rendezett Európa-bajnokságon. Az eredmény újabb előrelépést jelez a nemzetközi mezőnyben.

Forrás: MVSZ

Idén már a korábbiakhoz képest erősödő támogatói háttérrel több külföldi edzőtáborral készültek Imperia és Palma de Mallorca vízein, olasz edző segítségével, a legjobb olasz, német és spanyol 470-es csapatokkal vitorlázva. Idén is Arany csoportba jutottak az EB-n és tíz hellyel végeztek előrébb, mint 2016-ban. Futameredményeik a selejtező csoportjukban: 5., 17., 18., 10., 3., majd az Arany csoportban: 15., 22., 21., 22. Az Európa-bajnokságon sok-sok év kihagyás után részt vett Litkey Botond is, Szörényi Ádámmal vitorlázva. A 45. helyen végeztek.

A 2015-ös junior világbajnokságon 5. helyével feltűnt tehetséges testvérpár – nem kis mértékben az MVSz támogatásának köszönhetően – 2016-ban már aktívabban léphetett ki a nemzetközi porondra. Kevés rutinjuk ellenére nagyszerűen helyt álltak a Princesa Sofia versenyen Palma de Mallorcán, majd ugyanott az Európa-bajnokságon is. Bekerültek az Arany csoportba és a 34. helyen végeztek. Idén tíz hellyel előrébb léptek az EB-n.

Mindezt egy Magyarországon csaknem kihalt hajóosztályban teszik, nagyban segítve, hogy a 470-esezés új erőre kapjon a hazai tavakon. A magyar 470-es versenyeken az elmúlt években az indulószám talán soha nem érte el a tízet, és a Gyapjas-testvérek úgy értek el figyelemre méltóan jó szintre a nemzetközi mezőnyben, hogy a sovány hazai konkurencia mellett – szponzor, erős támogató hiányában – 2016-ig alig-alig jártak nemzetközi versenyekre és külföldi edzőtáborokon sem vehettek részt.

A tehetségük bizonyított, bizonyosan érdemes őket támogatni! Ezt tavaly óta egyre erősödő mértékben meg is teszi egyesületük a Spartacus Vitorlás Egylet és a Magyar Vitorlás Szövetség.

Néhány évtizeddel korábban – a hetvenes-évek közepétől – rendre volt az európai élvonalba tartozó magyar 470-es párosunk, hiszen a francia eredetű hajóosztály hazai elterjesztése már a kezdetek kezdetén megindult, amint olimpiai versenyszám lett. Nem csak egy-egy csapat importált néhány hajót, de Fináczy György versenyzői segítségével még a hazai hajógyártás is elkezdődött akkoriban, így a huszadik század utolsó két évtizedében nagy és erős mezőnyök versenyeztek a Balatonon és a Velencei-tavon.

A nyolcszoros magyar bajnok Fundák György – Zalai Gábor páros az európai élvonalba tartozott éveken át, ahogy a Nyári-testvérek, Gyula és Zsolt is az ezredfordulón. Olimpiai szerepléseikben balszerencsések voltak, de az egyéb nagy versenyeken gyakran értek el komoly eredményeket és akad olyan év, amikor a világranglistán is felértek az első tíz közé.

Az őket követők és női párosaink sem szerepeltek jól olimpiai fellépéseik során, de az akkori felkészülési támogatási rendszer – párosulva a magyar vitorlás sportnak a politikai és gazdasági változások miatti kényszerű átalakulásával –  nem is tette lehetővé komoly nemzetközi eredmények elérését.

A 470-es osztály jelenleg szinte a semmiből indult újra fejlődésnek a magyar tavakon, és ebben főszereplők a Gyapjas-testvérek, akik méltó módon viszik vissza a nemzetközi versenyekre a HUN feliratot.