Az autós magazinok mellett a hajós újságok újdonságokat bemutató cikkei tartalmazzák a legtöbb közhelyesnek tűnő mondatot a világon. Ez azonban csak részben írható a felületesség számlájára, gyakorta ugyanis túlságosan hosszas, akár a cikk terjedelmét meghaladó magyarázatra lenne szükség egy-egy állítás igazolásához. Ezért indítottuk el legutóbbi számunkban a nagyvitorla-travellerekről írt cikkünkkel azt a sorozatot, amelyben sorra megvizsgáljuk azokat a részleteket, amelyek fölött olykor sablonos mondatokkal suhanunk át. Ezúttal a kormányszerkezeteket vesszük górcső alá.

Szöveg és kép: Vitorlázás Magazin

Az egyik leggyakrabban leírt mondat minden hajós magazinban alighanem az, hogy „a kokpitban minden kézre esik, és mindent úgy alakítottak ki, hogy a lehető legkönnyebben kezelhessük”. Bár ez kétség kívül a legtöbb új hajóra igaz, nem árt egy kicsit alaposan a mélyére nézni a közhelyesnek tűnő megállapításoknak. Vagyis: tényleg, mitől is jó egy hajó kokpitja?

Ennek persze sok összetevője van. Vizsgálhatjuk a kérdést a kényelem oldaláról közelítve, vagy azzal összefüggésben onnan, hogy mik és mennyire zavarják a szabad mozgásunkat. Lényeges szempontrendszer persze az is, hogy vajon mennyire jól sikerült megoldania a gyártónak egy-egy típus esetében azt, hogy valóban egyetlen helyen állva/ülve elérhessük a vitorlák kezelőköteleit. A hajó kezelésében azonban ezeken kívül még egy fontos dolog van érdemi segítségünkre: maga a kormányszerkezet, amelynek kezelhetősége, precizitása és visszajelzései nagyban megkönnyítik, vagy éppenséggel megnehezítik a dolgunkat. Éppen ezért nem árt felelevenítenünk mindazt, amit a vitorlások kormányszerkezetéről tudni érdemes. A kérdéssel persze már foglalkoztunk több ízben is, így mostani összeállításunk néhány régebbi cikkünk, főleg a 2003/6-os számunk írásának elemeit is tartalmazza. Mindig van azonban új a Nap alatt, az ismétlés pedig a tudás atyja, lássuk hát, mit érdemes tudnunk a kormányokról!

Rúd vs. kerék

A kisebb vitorlás hajókon alapvetően rudas kormányokat találunk. Ezek kb. 9 méteres (30 láb) hajóhossz alatt kizárólagosak. Van egy átfedési tartomány 30-35 láb között, efölött – legalábbis túrahajókon – kizárólag körkormányszerkezettel találkozhatunk. A rúdkormány egész nagy méretű versenyhajókon is előfordul, számos szkipper ezt részesíti előnyben, annak jobb manőverezési képességei miatt. Persze ezeknél a rúdkormány fedélzet alatti kialakítása sem hasonlít ahhoz, ahogy az egy kishajón megszokott. Egy negyvenlábas versenyhajót rúdkormánnyal megtartani áttételezés nélkül lehetetlen lenne.

A rúdkormány szűk helyen, kikötői manővereknél, bójavételnél igen jó szolgálatot tesz. Ezzel szinte „megdobhatjuk” a hajó farát, ami körkormánnyal nem lehetséges. A rúdkormány közvetlenebb információt közöl a kormányos számára a kormánylapátjára jutó terhelésről, így a hajó szélbetörési kísérletei könnyebben elháríthatók. További előnye, hogy a kokpitnak nem „meghatározó” tartozéka, használaton kívül felhajtva nem zavarja a kényelmes mozgást.

A teljes cikk a Vitorlázás Magazin 2018/4-es számában olvasható!