A Vitorlázás Magazin idei számaiban tíz, a túrázás szempontjából fontos balatoni kikötőre hívjuk fel a figyelmet. Nem titkoltan azért tesszük ezt, mert az utóbbi években erőteljesen csökkent a túrázási hajlandóság. Az Adrián és más tengereken sok honi vitorlázó egy-két hetes túrákon vesz részt, ám itthon érezhetően nincs sok becsülete annak, hogy néhány napig családunkkal, barátainkkal kivételesen ne jól megszokott anyakikötőnkben töltsük az estéket. A BHZRT kikötői igen jelentős átépítéseken estek át az utóbbi években, felszereltségük ma már kifogástalan. Használjuk ki a kikötőláncolatban rejlő lehetőségeket. Túrázni jó - állítjuk Móricz Zsigmond után szabadon -, és arra biztatunk mindenkit, hogy szeresse és becsülje a Balaton nevű természeti csodát. "Itthon otthon van"

* A kijelölőkre kattintva további hasznos információkat tekinthet meg

BADACSONY - N: 46°47,20 E: 017°30,56

A Tapolcai-medence a szélén feltörõ bazalthegyekkel az ország talán legváltozatosabb tája. A hegycsoport legdélibb, legnagyobb tömegû tagja a Badacsony, amely félszigetként nyomul a tó medrébe.  részletek »

BALATONLELLE - N:46°47,60 E:017°41,39

A város parti területei mára teljesen egybeépültek Balatonszemes és Balatonboglár szomszédos részeivel. Az üdülõtelep a Balaton régi árterületén létesült, az ófalu a Somogyi-dombság gazdagon termõ, löszös nyúlványaira települt. A várost délrõl ölelõ dombokon példásan mûvelt, kiváló bort adó szõlõskertek pompáznak.  részletek »

KESZTHELY - N: 46°45,76 E: 017°15,87

Keszthelynek a középkorban két központja volt, a mai Fõ tér és a kastély környéke, a látnivalók többsége ma is e két helyen, és az õket összekötõ sétálóutcában láthatók. A tér meghatározó épülete a ferences rendi kolostor és temploma, amely a török korban végvárként szolgált, szentélyében láthatók hazánk legnagyobb felületû gótikus falfestményei.  részletek »

SZIGLIGET - N: 46°47,00 E: 017°26,69

Az egyik legszebb fekvésû balatoni település Szigliget. A kikötõbõl gyönyörû sétautakon juthatunk fel a település legfõbb nevezetességéhez, a várhoz. A kéklõ vízre nézõ meredek hegycsúcsra emelte a tatárjárás utáni nagy várépítési korszakban erõsségét Favus, szentmártoni apát.  részletek »

SIÓFOK - N: 46°54,76 E: 018°02,57

Siófok környéke már a rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az I. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianae-ból (Pécs) Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Győr) vezető útvonal. Sectus Aurelius Victor III–IV. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a „Lacus Pelso” – a Balaton latin neve ez – ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett és erdőket irtatott ki.   részletek »

BALATONFÖLDVÁR - N: 46°51,52 E: 017°52,81

Balatonföldvár történetének fontos emléke a vaskorban emelt földvár, a hely névadója.  részletek »

BALATONSZEMES - N: 46°48,93 E: 017°46,04

1338-ban Zemes alakban tunik fel eloször a falu neve. A község területén két emlék is mutatja, hogy a település jóval korábbi, mint azt az oklevelek bizonyítják: a falu plébániatemploma, s az egykori pálos kolostor a falu déli részén. Szemes elso temploma a XI–XIII. század között épült a Szent István-i törvény nyomán.  részletek »

BALATONBOGLÁR - N: 46°46,93 E: 017°38,72

1211-ben, II. Endre királyunk oklevelében „villa Boclar”-ként írták le elõször a város nevét. Egy hamisított oklevélben (1093-ra, Szent László idejére datálták) „villa Boclar cum portu”-nak említtetik, azaz akkor itt révátkelõ mûködött. (1330-ban „Zygethrew” (Szigetrév) alakban a szemben lévõ Révfülöprõl emlékeznek meg.) A török hódoltság után újra benépesült e vidék. A balatonrendesi Bárány család 1752-bõl fennmaradt okiratában újra megemlítették a boglári révet.  részletek »